Ugrás a fő tartalomra

Tiéd a város szimpózium: beszámoló


A kultúrAktív Egyesület háromnapos szimpóziumot szervezett Pécsett Tiéd a város címmel. A szimpóziumra 45 szakember érkezett az egész országból és a határon túlról, hogy elmélyítsék ismereteiket az épített környezeti nevelésről. A rendezvény célja elsősorban a tapasztalatcsere és a módszertani továbbképzés volt. Emellett a közösségépítés, az épített környezeti nevelés területén működő szakemberek hálózatának erősítése és az együttműködések megalapozása kapott kiemelt szerepet.

Miről szólt a szimpózium?

Hogyan beszéljünk építészetről, városról, a minket körülvevő épített környezetről diákjainkkal? Hogyan szervezzünk az épített környezethez kapcsolódó pedagógiai programokat, és milyen segédanyagok állnak a rendelkezésünkre?

A kultúrAktív Egyesület gondozásában megjelenő „Tiéd a város” című könyvsorozat első kötete négy éve jelent meg „Pécs gyerekeknek” címmel. Azóta Sepsiszentgyörgyön, Egerben, és Budapesten is megjelent egy-egy kötet, illetve számtalan további kiadvány van előkészületben (Pakson, Brassóban, Gödöllőn, Miskolcon, Budaörsön és több Budapesti kerületben). Számtalan oktatási intézmény és civil szervezet használja a könyveket (és alkalmazza a módszertant, amelyre épülnek) a formális és nem formális pedagógiai programjában.

Az elmúlt négy év során rengeteg értékes tapasztalatot szereztünk, terveinket messze felülmúlta a kiadványok sokrétű alkalmazása, és számos konstruktív visszajelzés illetve fejlesztési ötlet, javaslat érkezett hozzánk. A „Tiéd a város” szimpózium célja egyfelől a tapasztalatcsere biztosítása a kiadványokat munkájuk során használó építészek és pedagógusok számára. Másfelől egyfajta módszertani továbbképzést is nyújt, amellyel szeretnénk még több pedagógust és oktatási szakembert bevonni a programba.


A program

A háromnapos rendezvény során a téma kiemelkedő szakemberei tartottak elméleti és módszertani előadásokat.
  • Dúll Andrea környezetpszichológus, a Budapesti Műszaki Egyetem docense beszélt arról, hogyan hat ránk az épített környezet. 
  • Beleznay Éva, Budapest korábbi főépítésze az építészeknek az épített környezeti nevelésben betöltött szerepéről tartott előadást. 
  • Tóth Eszter, a kultúrAktív Egyesület elnöke a civil kezdeményezéseket mutatta be. 
  • Gaul Emil, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára pedig arról beszél, hogy az épített környezet milyen formában jelenhet meg az iskolai oktatásban. 
  • Sebestyén Ágnes, a kultúrAktív Egyesület alelnöke mutatta be a Tiéd a város könyvsorozatot, és az elmúlt évek tapasztalatait. 
  • Tatai Mária (Magyar Építész Kamara) az épített környezet fontosabb aspektusait emelte ki, illetve az épített környezeti nevelés hazai gyakorlatának történetét vázolta fel. 
  • Dr. Eplényi Anna, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának adjunktusa pedig a városban fellelhető természeti környezet jelentőségét és pedagógiai feldolgozását mutatta be. 
  • Guba Anna és Guba Erzsébet művészettörténész-óvónők előadásukban az épített környezet óvodai feldolgozásának lehetőségeit mutatták be. 


Műhelymunka

Az elméleti előadásokra műhelyfoglalkozások épültek. Összesen négy blokkban tartottunk gyakorlati workshopokat, amelyek egy része a könyvek kiadásához kapcsolódott, és kifejezetten azokat a résztvevőket célozta meg, akik jelenleg maguk is a Tiéd a város könyvsorozat valamely kiadványán dolgoznak. A műhelyek másik csoportja a könyvek felhasználási lehetőségeit járta körül – ezek elsősorban olyan szakembereknek szóltak, akik olyan városból érkeztek, ahol már megjelent kiadvány, és ezt a gyakorlatban is használják. Emellett voltak olyan workshopok, amelyeken egy-egy gyakorlati módszert próbálhattak ki a résztvevők.


A Tiéd a város kiadványok vizuális kialakítása

Szolga Zsófia 

A workshopon átbeszéltük A pesti zsidónegyed gyerekeknek c. könyv alapján a könyvek illusztrációinak elkészülését, a sorozat szabályzat külalakra vonatkozó szabályait, a szöveggel való szoros együttműködést, az ajánlott karakterszám és illusztráció arányát, a tipikus hibákat, a városi tér grafikai ábrázolását, a tipográfiai buktatókat, az ideális betűméretet, az általában jogdíjas/bejelentés köteles címereket, képeket. A résztvevők egy oldalpáron kipróbálhatták a pécsi dzsámi játékos, illusztrált bemutatását. 


A Tiéd a város kiadványok iskolai alkalmazása 

Sebestyén Ágnes 

A workshopon összevetettük a Pécs gyerekeknek és a Sepsiszentgyörgy gyerekeknek iskolai alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, majd a jelenlévő szerzők, építészek és pedagógusok segítségével megoldást kerestünk arra, hogyan lehetne a megjelenés előtt álló Brassó gyerekeknek című kötetet már a kiadás előtt kipróbálni a brassói iskolákban. 

Emellett megvizsgáltuk, hogy a romániai és a magyarországi kerettantervek milyen lehetőségeket biztosítanak arra, hogy az épített környezet és a helyismeret szóba kerülhessen az iskolában, illetve összehasonlítottuk a résztvevők által alkalmazott vagy ismert jó gyakorlatokat. 

Kooperatív makettezés 
Zajacz Judit 

A gyakorlati workshopon a makettezés alkotói öröme mellett/közben a kooperatív megközelítésre helyeztük a hangsúlyt. A résztvevők két 4 fős csapatban dolgoztak. A feladat 1 híd építése volt, 2 fél szerkezetből – vagyis egy csapatnak egy fél hidat kellett építenie. A csapatok előzetesen csak a legszükségletesebb részleteket (magasság, szélesség) egyeztették, majd egymástól függetlenül dolgoztak. Végül a két fél hidat össze kellett illeszteniük. 

Az építés folyamatának érdekes része volt, hogyan alakulnak a szerepek, hogyan oldják meg az együttműködésre épülő feladatot: az egyik csapatban már az első percben látni lehetett, ki a „főnök” - ők egy letisztultabb, szerkezeti struktúrát építettek. A másik csapatban nem alakult ki „hierarchia”, teljes alkotói szabadságban illesztették össze egyéni alkotásaikat, így egy színes mesevilág került a másik oldalra. A végső összeépítésnél a két irány mégsem vált külön, a híd állta a terhelési próbát, a szalagátvágás után mindenki újabb sikerélménnyel térhetett vissza az előadóterembe. 



Könyvírás

Sebestyén Ágnes

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni mielőtt belekezdünk az írásba? Mennyi időt szánjunk anyaggyűjtésre, írásra, korrektúrára, lektorálásra? Ezekre a kérdésekre keresték közösen a választ azok a résztvevők, akik most kezdenek a Tiéd a város sorozat egy-egy kötetének írásába. Azok a csoporttagok pedig, akik már a meglévő kéziratuk szerkesztésével foglalkoznak, írói eszközöket kerestek és próbáltak ki az információátadás kiváltására.

Mindkét csoportban arra a következtetésre jutottunk, hogy több nap kellene már ennek az egyetlen témának a körüljárására is.


Táborok és iskolán kívüli programok 

Tóth Eszter

Hogyan lehet a Tiéd a város kiadványok alapján nyári táborokat szervezni? Erről beszélgettünk a workshop résztvevőivel. Megosztottuk egymással a tapasztalatainkat, megbeszéltük, hogyan érdemes kialakítani a tábor koncepcióját, hogy a komplex témaköröket minél sokrétűbben, minél élményszerűbben dolgozzák fel a gyerekek. Megvitattuk a gyakorlati módszereket, a tematikus séták, makettezés, térképes feladatok beillesztését a nyári táborok koncepciójába, illetve megvitattuk a gyakorlati problémákat, a szervezési nehézségeket. 

Városi séták 
Szolga Zsófia

A pesti zsidónegyed gyerekeknek c. könyvhöz kapcsolódó helyismereti séták tapasztalatai kerültek bemutatásra: a megfelelő idő alatt bejárható távolság, egy csoport maximális létszáma, a helyszínek és témák kiválasztása, a külső szakértők bevonása, a tematikus séta mint műfaj kommunikációs nehézségei.


Könyvkiadás

Sebestyén Ágnes

A Tiéd a város sorozat minden egyes kötetének megjelenésekor próbálunk minél szorosabban együttműködni a helyi önkormányzattal, hogy a lehető legtöbb gyerekhez eljuthassanak a kiadványaink és biztosított legyen a használatuk. De mikor és hogyan érdemes az egyes kötetek szerzőinek felvenni a kapcsolatot a helyi önkormányzattal? Mit tartalmazzon a bemutatkozó csomag? Milyen más forrásokat érdemes keresni? Ezekhez hasonló kérdésekre adtak választ és nagyon hasznos gyakorlati útmutatásokat a Sepsiszentgyörgyi Önkormányzat képviselői a résztvevőknek.


ParticiPécs 

Tóth Eszter

A műhely során a résztvevők kipróbálhatták a ParticiPécs városfejlesztő élőtársast, amit pécsi középiskolásokkal és szakemberekkel közösen fejlesztettünk. alapja Pécs városa, kerettörténete pedig maga a valóság. Vajon hogyan tehetjük jobbá, élhetőbbé és érdekesebbé a saját lakókörnyezetünket? Hogyan tudunk részt venni a város alakításában? Akárcsak a való életben, a játékban is számtalan lehetőség nyílik erre: a játékosok fákat ültethetnek, műemléki értékű épületek megóvásáért küzdhetnek, parcellát bérelhetnek a közösségi kertben, utcafesztivált szervezhetnek, és eközben együtt gondolkodnak városfejlesztésről és közösségi életről. A város pedig közben folyamatosan változik… 

Az oktatójáték célja, hogy a fiatalok játékos módon sajátítsanak el olyan cselekvési mintákat, amelyek hozzásegítik őket, hogy konstruktív és proaktív módon alakítsák saját környezetüket.





Közösségi tervezés gyerekekkel
Gyárfás Eszter, Izápy-Tóth Nikoletta

A részvételi tervezés workshopjára egy építészekből és pedagógusokból álló, körülbelül 15 fős csapat gyűlt össze. A 2014. március-április között, a közösségi tervezésbe négy budafoki iskolát is bevonó projekt tapasztalatainak bemutatása után közösen ötleteltünk és vitattuk meg a hosszú távra is fontos tanulságokat. Egy-két példa ezekből: kulcsfontosságú a pedagógusok és a foglalkozásokat vezető szakemberek közötti együttműködés, ezért érdemes lehet egy ún. „0. Találkozó” megszervezése, hogy egyeztetni lehessen a közös végcélt és az óravázlatot. A gyerekek fantáziájának a példaként vetített fotóanyagok nem szabnak határt, ezeken keresztül lehetőség nyílik a későbbiekben előkerülő tervezési szempontok bemutatására (ld. közösségi terek használói, funkciók, konfliktusforrások stb.). Az elkészült munkák rangsorolása kerülendő, de a gyerekekkel való közös zsűrizés, egy előre felállított és több témát is értékelő minősítési rendszer alapján érdekes lehet (pl. legkreatívabb, legzöldebb, leginkább gyerekbarát stb. közösen, a gyerekekkel megvitatva, zsűrizve).

A workshopon több részvételi tervezéssel foglalkozó projektszándék is megfogalmazódott, kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Városi együttműködések
Tóth Eszter

A műhelybeszélgetésen Staub Ernő, Pécs város Oktatási és Kulturális Referatúrájának vezetője, Gombos Zoltán és Knop Ildikó Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának munkatársai, valamint Barna Adrianna, a Pécsi Tudományegyetem tehetséggondozó szakértőjének részvételével izgalmas beszélgetés zajlott arról, hogyan lehetne minőségi épített környezeti nevelési programokat megvalósítani a civilek, a város és az egyetem együttműködésével. Pécsett a különböző szereplők először ültek le egy asztalhoz, hogy megvitassák a közös programokban rejlő lehetőségeket, és reményeink szerint a találkozó egy hosszú távú együttműködést alapozott meg. 


Kulturális programok

Az előadások és műhelymunka után a szimpózium résztvevői Pécs városával is megismerkedhettek. Egy tematikus, interaktív téma során Uránváros rejtett értékeit ismerhették meg, szombat délután pedig a Zsolnay Negyedet tekintették meg.


A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan